Együtt a hipnózis és a fogorvoslás?

Interjú Papp Huba végzős orvostanhallgatóval

Ezzel az érdekes párosítással találkozva faggattam Papp Huba SOTE-s orvostanhallgatót a hipnózis alkalmazásáról a fogorvoslás területén.

Török Csilla: Milyen kapcsolatban vagy te, mint végzős fogorvostanhallgató a hipnózissal?

Papp Huba: A hipnózissal teljesen véletlenszerűen kerültem kapcsolatba. Tulajdonképpen annyi történt, hogy egy évfolyamtársam édesapjához Dr. Kelemen Pál főorvoshoz kezdtem el járni gyakorlatra a MÁV kórházba, szájsebészetre. Ő már körülbelül 15 éve foglalkozik hipnózissal. Akkor, ott a kezelések alkalmával láttam őt többször, hogy alkalmazza. Aztán szintén ő elkezdett egy szakkollégiumot az egyetemen, amelyikre el kezdtem járni. 

Ez volt az egyetlen hipnózis szakkollégium, amit végighallgattál?

A hipnózissal kapcsolatosan ez az egy szakkollégium volt. Ezen kívül más szakkollégiumokon is részt vettem. Ezek sajnos nem nagy számban vannak nálunk. Ezen voltam néhány közül. Utána beleszerettem a dologba és kezdtem komolyan foglalkozni vele. Tehát könyveket, irodalmat gyűjtöttem, sőt most V. évesen elkezdtem egy olyan posztgraduális tanfolyamot, amelyet nyolc hónap alatt fogok elvégezni, s ez szakképesítést fog adni.

És egyetemen kívül mi a helyzet?

Egyetemen kívül igazán komoly előadások nem voltak. Egy-egy alkalomszerű előadás volt, mint pl. az ELTE-n, ahová most pillanatnyilag járok. Ez egy pszichológia szakkollégium. S most ott, egy alkalommal kifejezetten a hipnózisról lesz szó. Tehát tulajdonképpen ez az egyetlen egyetemen kívüli előadássorozat, amin részt veszek és a hipnózisról is szó van benne. 

Munkád során hogyan fogod alkalmazni a hipnózist? Légy szíves mondd el, hogy mit is jelent a hipnodonta szó?

Először is a második kérdésre könnyebb válaszolni. A hipnodonta szó a hipnos és dens (latin fogak) szavakból tevődik össze. Hipnodonták azok a fogorvosok, akik hipnózist alkalmaznak a fogászati kezelés során. Ami pedig a kérdés első felét illeti, nem csak kifejezetten a nagy, klasszikus hipnózis alkalmazásáról van szó, hanem kezdve a kis dolgok felhasználásáról. A hipnózissal kapcsolatos tanulmányaim során megtanultam sok ilyen dolgot. Pl. hogy kell egy beteget lelkileg is kezelni. Észreveszem, ahogy belép az ajtón, hogy most ideges. Fölmérem a reakcióit és a lehető legjobban kezelem ezeket, s még mielőtt eljutna a székhez, mielőtt elkezdeném a kezelést, egy intenzív pszichoterápiát alkalmazok, hogy lefegyverezzem a félelmét. 

Hogyan alkalmazod tovább a hipnózist, ha a beteg már a székben ül és kitátotta a száját?

Még nem nyittatom ki a száját. Ha úgy döntöttünk, hogy hipnózisban fogom kezelni, akkor előbb eljutunk egy módosult tudatállapotba, a fogászati kezelés csak ez után következik. Itt meg kell jegyeznem, hogy a hipnózisban kétféle módszer létezik. Van egy ún. gyors- vagy villámhipnózis, amikor pillanatok alatt módosult tudatállapotba kerül a beteg. Egy foghúzásnál egy rövid beavatkozásnál ez alkalmas arra, hogy a megfelelő eredményt elérjem. Míg a klasszikus, hosszú hipnózisos kezelés kb. 30-40 percet tart. Ezalatt már 20 perc után el lehet kezdeni a fogászati kezelést és ezt tetszés szerint 1-2 órára is el lehet nyújtani. Megjegyezném, hogy a hipnózis alkalmazása nem csak direkt fogászati beavatkozásra hasznos, hanem például arcidegzsábák, állkapocsízületi problémák (szájzár) és különféle olyan krónikus fájdalmak kezelésére alkalmas, amelyekre nem sikerült eddig megtalálni a gyógymódot.

Minden beteg kezelésénél lehet a hipnózist alkalmazni?

Nem, szó sincs erről, másrészt sok páciens nem is igényli ezt a kezelést, másrészt meg, elhangzott már, hogy 30-40 perces plusz időráfordításról van szó, vannak betegek, akik kifejezetten kérik, hogy hipnózisban kezeljék őket. Akkor van, szerencsére egy viszonylag szűk kör, akik allergiásak az érzéstelenítőkre. Náluk más módszerek hiányában, akkor a hipnózissal lehet fájdalommentes beavatkozást végezni. De a gyerekeknél is jól lehet használni. A hipnózis itt nem azt jelenti, hogy nem használhatok mellette érzéstelenítőt, hiszen ezt lehet párhuzamosan is alkalmazni. Az emberek ugyanis többféleképpen reagálnak a hipnózisra. Vannak nagyon hipnábilis emberek. Ezeket tulajdonképpen úgy lehet kezelni, szájsebészeti beavatkozást végezni, hogy nem is kell érzéstelenítést alkalmazni. Az emberek nagyobbik része közepesen hipnábilis. Ezeknél kisebb beavatkozásokat lehet érzéstelenítő nélkül végezni, komolyabb beavatkozásoknál jó vegyi anyagot kell használni.  Van egy kis százaléka az embereknek, amelyeknél nem hozható létre hipnózissal olyan állapot, amelyben elvégezhető egy fogászati beavatkozás. 

Hány hipnodonta működik Magyarországon?

A hipnodonták viszonylag kis számban működnek Magyarországon. 

Európában?

Európában sem igazán elterjedt. Ez egy szűk csoportnak számít Nyugat-Európában is. Magyarországon kb. 5000 fogorvos működik és 10% alatt van ebből a hipnodonták száma. Bár lehet, hogy folyamatosan növekszik ez a szám. Több gátló ok is van, hogy miért ilyen alacsony a hipnodonták száma. Kemény, akadémikus oktatás zajlik az egyetemen, bár 2 éve beindult ez a szakkollégium, tehát eleve engedélyezték ezt a lehetőséget, hogy ezt az alternatív módszert is tanulhassák a diákok. Ez már nagy szó, a fejlődést mutatja. Ennek ellenére az egyetemen számos magasrangú oktató igencsak komoly előítéletet táplál a hipnodontával szemben. Kuruzslóknak, Hókusz-pókusznak nevezik és mindenféle gúnynevekkel illetik. De működik a dolog! Aki nem hiszi, menjen el egy ilyen kezelésre és próbálja ki. Tulajdonképpen én is akkor győződtem meg, amikor saját szememmel láttam.

Merthogy rajtad is kipróbálták?

A rajtam való kipróbálás viszonylag későn következett be. Hanem itt arról van szó, hogy láttam pácienseket, akik beültek a székbe, remegtek, izzadtak, maximálisan stresszhelyzetben voltak, és a hipnózis alatt megnyugodtak. A fogászati kezelést nyugodtan tűrték, sőt kellemesen érezték magukat. A kezelés végén mosolygósan és boldogan távoztak.

Elméleti síkon bő tudásra tettél és teszel szert. A gyakorlatban kísérleteztél már valakin?

Kísérletezésről nem lehet beszélni, mert begyakorolt, ismert módszereket kell gyakoroljunk. Legegyszerűbb az, ha az ember mindenféle kockázat nélkül, nem egy foghúzáskor próbálja ki, hanem itthon, a székben, a szomszéddal, baráttal, aki vállalkozik, megfelelő affinitást és kíváncsiságot mutat. Az egyetemen sajnos nem lehet gyakorlatozni, tehát igazán, amint kikerültünk az egyetemről, saját praxisban lesz remény arra, hogy ezt elterjedtebben is használjam. 

Az évfolyamtársaid közül hányan foglalkoznak a hipnózissal?

Több érdeklődő van, de csak hárman járunk a posztgraduális hipnodonta képzésre. A 70 főből 3, jól mutatja, hogy még nagyon gyerekcipőben jár a dolog.  Ugyanakkor pénzbe kerül a képzés, tehát valószínű, hogy anyagi okok miatt végzik ilyen kevesen, illetve a hírverés nem nagy körülötte, így lehetséges, hogy a 67 emberből sokan nem is tudnak erről a lehetőségről. 

Szerinted hogyan fogják fogadni a páciensek ezt az új lehetőséget?

Misztifikus megfogalmazást kerülve szeretném a hipnózist alkalmazni minél gyakrabban és remélem a páciensek irányából a visszajelzés pozitív lesz, és egyre többen fogják erre adni a fejüket. 

Köszönöm a beszélgetést!

Török Csilla

Rovat: