Körültekintés az amalgámról

Már a kezdetektől fogva megosztotta a szakembereket és a laikusokat a lassan 200 esztendős kort megérő amalgámtömés. Az évszázadok során lejegyeztek több "amalgámháborút", amikor különféle táborok feszültek egymásnak ezen tömőanyag mellett és ellen.

A helyzet jelenleg sem tisztult: míg milliószámra készülnek napjainkban is amalgámtömések, egyre szélesebb azoknak a tábora, akik kardot rántanak a higanytartalmú anyag ellen.

Lássuk, mit is lehet tudni az amalgámról? Az amalgám több mint 50% higanyból, illetve ezüstből, ónból, rézből, cinkből álló anyag. Előállítása után néhány órával megköt, és egy kemény, ellenálló tömőanyag lesz belőle. Kedvező mechanikai tulajdonságai miatt elsősorban rágófogakba szokták helyezni. A megszilárdult tömőanyagban ugyan az összetevők kémiai kötésben vannak, mégis a szájüregben a változó kémiai-fizikai viszonyok (meleg és hideg, savas ételek-italok), valamint a rágásból és a fogkefe dörzsölő hatásából származó kopás elkerülhetetlen kioldódással, fémfelszabadulással jár. Ezek közül a higany és a réz a legmérgezőbb.

Melyek azok a tünetek, amelyek a szájunkban levő amalgámtömésekkel lehetnek összefüggésben? Hosszú, de nem teljes lista, mivel gyakorlatilag a fémtömés összetevői bármelyik szervünkben vagy szervrendszerünkben panaszokat okozhatnak:

  • Általános problémák: fáradékonyság, álmatlanság, csökkent reakciókészség, remegés, frontérzékenység
  • Idegrendszer: csökkent emlékezőképesség, tanulási és összpontosítási zavarok, idegrendszeri megbetegedések
  • Pszichés tünetek: ingerültség, nyugtalanság, depresszió
  • Fej: fejfájás, migrén, arcidegzsába, szédülés
  • Szájüreg: szájszárazság, gyakori afták, égő nyelv, fémes szájíz, ízérzékelési zavarok
  • Érzékszervek: szem- és látászavarok, fülzúgás, szaglási problémák
  • Emésztőrendszer: gyomor- és bélgyulladás, fekélyes vastagbélgyulladás (collitis ulcerosa), hányás, hasmenés
  • Kiválasztás: vizelési kényszer, hólyaggyulladás
  • Bőr: viszketés, kiütések, hajhullás
  • Ízületek: ízületi fájdalmak, reuma.
  • Allergia

A legnagyobb fémterhelés a tömések behelyezésekor, illetve kivételekor éri szervezetünket. Ezért, ha az amalgámtömések kivétele mellett döntünk, nagyon fontos hogy megfontoltan lássunk hozzá: elsősorban keressünk egy megfelelő szakembert, aki körültekintően végzi a munkáját. Várandósság és szoptatás esetén csak indokolt, sürgős esetben történjen amalgámeltávolítás, és ekkor az alábbi óvintézkedésekre még jobban oda kell figyelni.

Az amalgámcsere során ajánlott óvintézkedések:

  • Nyálrekesz (kofferdam) használata. Ez a legfontosabb mindenekelőtt. A kezelt fogra ráhúzott gumilepedő és a nagy teljesítményű elszívó megakadályozza, hogy a fémreszelék a száj nyálkahártyájára kerüljön. Várandósoknál, szoptatós anyáknál a használata kötelező kellene hogy legyen, mert a lenyelt fémpor bekerül a keringésbe, és eljut a magzatba, illetve kiválasztódik az anyatejbe.
  • Alacsony fordulatszámú fúró használata. A magas fordulatszámú fúró (turbina) a tömés szétroncsolásakor nagymennyiségű higanygőzt juttat a levegőbe, amit belélegez egyaránt a páciens, az orvos és az asszisztens.
  • Jó szellőzés. A tömés eltávolításakor a fogorvosi rendelőben legyen nyitva az ablak vagy használjanak nagy teljesítményű levegőtisztító berendezést.
  • Méregkötők alkalmazása. A kezelés előtt és után fémmegkötők fogyasztása megakadályozza a mérgek felszívódását az emésztőcsatornából. A beavatkozást megelőző fél órában, majd azt követően -tömés méretétől függően- nyeljünk le 5-10 szem aktív széntablettát. Nagyon hatékony erre a célra a Huminiqum is, illetve egy-egy pohár tej (azoknak, akiknek nem okoz problémát).
  • Homeopátia. Amalgámeltávolítás előtt és után 1 órával, majd 24 óra múlva 5-5 golyócska SILBERAMALGAM C30 vagy D30. A fogászati kezelést követően ajánlott még négy héten át heti 1 alkalommal 5-5 golyót elszopogatni. Az utolsó amalgám kivétele után érdemes egy 45 napos PHÖNIX rotációs méregtelenítő kúrát végezni. Ekkor távoznak a szervezetünkből az évek során lerakódott nehézfémek. A kúra alatt gondoskodjunk a megfelelő folyadékbevitelről (legalább napi 2 liter tiszta víz)!
  • Vitaminok, nyomelemek. Javasolt a vitamin és nyomelem pótlás: szerves kötődésű szelén (50 mikrogramm/nap), cink (25 mg/nap), C-vitamin (500-1000 miligramm/nap) legalább egy hónapon át.
  • Méregtelenítő élelmiszerek. Bizonyított nehézfém eltávolító hatású a koriander (leghatásosabb frissen fogyasztva) és a különféle tengeri algák.
  • Olajrágás. Amalgámeltávolítástól függetlenül (de azután különösképpen ajánlott) reggel, ébredés után egy evőkanál hidegen sajtolt olajat forgassunk a szájunkban egy negyedórán keresztül. Ezután köpjük ki, és többször alaposan öblítsük ki szájunkat langyos vízzel. Nagyon hatásos méregtelenítő, várandósok és szoptató anyák is bátran alkalmazhatják! Az olajrágást érdemes beépíteni az életünkbe, akár az esti fogmosást.
  • Megfelelő időpont kiválasztása. A tisztító, méregtelenítő folyamatok a szervezetünkben a fogyó hold időszakában kedvezőbbek. Ezért ekkora egyeztessünk időpontot a fogorvosunkkal. Egy fogyó holdas időszakban 2-3 tömésnél többet ne cseréltessünk ki!

Végezetül fontos azt is megjegyezni, hogy az emberek legalább egyharmadánál az amalgámtömések évtizedek után sem okoznak semmilyen panaszt, és nem mutathatóak ki káros hatások. Sokszor a műszeresen kimutatott, szájban létrejövő elektromos áramlások ellenére sem alakulnak ki patológiás folyamatok. Ezért panaszmentes állapotban, csupán "divatból" nem kell feltétlenül kicseréltessük a fémtöméseinket. Ráadásul az amalgámtömések alternatívájaként ma már széles körben elterjedt műanyag alapú kompozit töméseknek is megvannak a "gyenge pontjai", de ezeknek kifejtése már egy másik írás feladata lenne.

Dr. Papp Huba,
homeopata fogorvos